210 éve, 1814. április 6-án született Székesfehérváron Ybl Miklós. A család osztrák származású, az építész dédapja telepedett le Fehérváron. A felmenők kereskedők voltak, édesapja már jelentős szerepet töltött be a város közéletében. Felesége Eiman Anna, három gyerekük született: Károly, Miklós és Imre.

Miklós a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanult, ahonnan kiemelkedő rajztehetsége miatt a bécsi Polytechnikumba került. Amikor itt végzett Pollack Mihály mellett lett inas. 1836-ig dolgozott itt, de a jó kapcsolat ezután sem szakadt meg közöttük. 1836-tól Koch Henrich irodájában kezdett el dolgozni, majd beiratkozott a Bajor királyi Akadémiára, ezt követően olaszországi tanulmányútra indult. 1841-ben tért haza, felvételét kérte a Pesti Építő Céhbe, de elutasították. Pollack Mihály fiával, Ágostonnal megalapították közös Építészeti Intézetüket. 1842-ben a debreceni református Nagytemplom tetőzetének, illetve a kistemplomnak az átépítésére készített tervet az irodájuk.

Ybl Miklós 1843-ban sikeres építőmesteri elméleti vizsgát tett. 1847-től lett hivatalosan a Károlyi család építésze. 1851-ben nősült meg, a Károlyi család nevelőnőjét Lafite Ida lett a felesége. 1864-ben született meg egyetlen gyermeke, Félix. Pollack Mihály halála után annak Mária nevű unokáját már korábban örökbe fogadták.

Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.

Számos alkotása közül fő művének az Andrássy úti Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít. 1873-ban tervpályázatot írtak ki, a beérkezett munkák közül Ybl Miklós tervét tartották megvalósításra érdemesnek. A pályázat fontos kitétele volt, hogy csak magyar mesterek, hazai alapanyagok felhasználásával dolgozhattak. Az eredeti tervet többször is át kellett dolgozni az építésznek, például azért, mert a császár úgy kívánta, hogy a pesti operaház ne legyen nagyobb a bécsinél. A megnyitó előadásra 1884. szeptember 27-én került sor, a Bánk bán előadásával, melyen a császári pár is megjelent.

Magyar Állami Operaház épülete.

A leggrandiózusabb alkotása azonban kétségtelenül a Szent István-bazilika építése volt. A templom építésére a felkérést 1867-ben, Hild József halálát követően kapta. Ybl megvizsgálta az elkészült részeket, és jelezte fenntartásait a kupolát tartó pillérek kialakításával kapcsolatban, mielőtt azonban érdemben nekiláthatott volna a munkának, a kupola 1868. január 22-én összeomlott. Ybl új terveket készített, ezért az építkezés csak 1875-ben folytatódott. Új boltozat is készült, a kupola tetejére 1889-ben került fel a kereszt. A terveken akkor sem változtattak, mikor Ybl elhunyt, az ő elképzelése szerint folytatódtak a munkálatok Kauser József felügyelete alatt, akire a templombelső kiképzése maradt.

Szent István Bazilika.

Ybl 1891-ben bekövetkezett halálával azonban egy másik jelentős munka is félbemaradt, a budavári királyi palota bővítése, munkáját tanítványa és követője, Hauszmann Alajos vette át.

Ybl Miklós munkái az egykori Szatmár vármegyében:
Kaplony – Ferences templom és rendház újjáépítése
Az Árpád-kori épületegyüttest Károlyi Sándor építette át az 1700-as évek első felében barokk stílusban. 1834-ben egy földrengés következtében súlyosan megrongálódott, Ybl Mikós kapta meg a feladatot az újjáépítésre. 1844-47 között dolgozott a feladaton, ekkor épült meg az új kripta is. Gróf Károlyi György 40000 forintot fordított az építkezésre.
Nagykároly – Szarvas fogadó táncterme
Gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina 1845-ben járt először férje nagykárolyi birtokán, és az ő kérésére alakítottak ki a fogadóban tánctermet, melyet az éppen Kaplonyban dolgozó Ybl Miklós tervezett. A frissen átalakított fogadó 1846-ban egy híres találkozás színhelye lett.

Nagykároly. Szarvas fogadó.

Nagykároly – Károlyi kastély átalakítása
A kastély 1847-es átalakítása során a belső udvar kétszintes árkádos kialakítása történt meg.
Nagykároly – Kalazanci Szent József templom tornyának átalakítása
Az 1834-es földrengés nagy pusztítást végzett Nagykárolyban. Többek között megsérült a Szent József templom tornya is. 1834-ben egy ideiglenes tetőt tettek a sisakját veszített toronyra, majd 1857-61 között Ybl vezényletével átépítették azt.

Felhasznált irodalom:
Ybl összes : 52 település 113 épület.

Összeállította: Halász Csilla
Szabóné Dankó Erzsébet