Már javában megkezdődött a visszaszámlálás, ilyenkor a gyerekek már egyre türelmetlenebbül várják a közelgő ünnepet. Nem volt ez régen sem másként, ezért a szülők igyekeztek izgalmasabbá tenni a várakozás idejét. Ennek eredményeként születhetett meg az adventi naptár.

A 19. század közepéig nyúlik vissza az adventi kalendárium története. Németországban, főként protestáns családokban volt szokás, hogy december 1. és 24. között kis bibliai képeket akasztottak a falra. Ennek a hagyománynak egyfajta korai bizonyítéka Elise Averdieck 1851-ben írt gyerekkönyvéből származik: „Minden este új kép kerül a tapétára, és a gyerekek tudják, hogy amikor mind a huszonnégy kép lóg a tapétán, akkor itt a karácsony.”

Thomas Mann A Buddenbrook ház című regényében is megjelenik egy hasonló adventi naptár. A fejezet 1869 decemberében játszódik.

„Ily körülmények közt jött el a karácsony, és a kis Johann, a leszakítós naptár segélyével, amelyet Ida készített neki, s amelynek utolsó lapjára karácsonyfát rajzolt, szívdobogva figyelte a hasonlíthatatlanul szép ünnep közeledtét.”

A katolikus családokban is volt hasonló szokás: ha a gyerek jól viselkedett minden este szalmát tehetett a jászolba, így várva a kis Jézus megszületését, ezzel biztosítva, hogy puha fekhely fogadja.

Az első nyomtatott adventi kalendárium egy óra formájú naptár volt, 1902-ben készült a hamburgi Evangélikus Könyvesbolt adta ki.

A mai kalendáriumok elődjének a Gerhard Lang nevéhez fűződő, 1908-ban készült naptárat tekintjük. Gerhard Lang egy gyerekkori emléket fejlesztett tovább, és épített rá egy egész vállalkozást. Édesanyja, hogy a kisfiú számára izgalmasabbá tegye az ünnepvárást egy 24 részre osztott kartonlapra kis meglepetést tűzött. Ezt az ötletet fejlesztette tovább felnőtt fejjel Gerhard, 1908-ban nyomtatott naptárán 24 színes kép szerepelt, melyet ki lehetett vágni. Az első nyitható ablakos naptár az 1920-as évek közepén készült, melyben az ablakok alatt egy-egy versikét találtak a gyerekek. 1926 körül készült el a Karácsonyi rózsa című adventi naptár, melyben a Stollwerck jóvoltából már csokoládé került az ablakok alá. A csokoládés változat az 1950-es évektől vált tömegcikké.

Magyarországon az 1920-as évek elejétől kezdett elterjedni az adventi naptár hagyománya.