MOriczL145 éve, 1879-ben született Móricz Zsigmond Tiszacsécsén. Születése időpontjára két dátum is szóba kerül, hiszen a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án látott napvilágot az író.

Édesapja építési vállalkozó volt, módos parasztgazdának számított, édesanyja Pallaghy Erzsébet, egy református lelkész lánya. Házasságukból kilenc gyerek született, heten élték meg a felnőttkort. Miután a cséplőgépük felrobbant, a bérelt malmukat elsodorta a víz, a család elszegényedett. Túristvándiba költöztek nagybátyja kovácsműhelyébe. Elképzelhetetlen nyomorban éltek, de sok lemondás árán minden gyereket taníttattak.

Az elemi iskola elvégzése után Debrecenben, Sárospatakon tanult, majd Kisújszálláson érettségizett. Ezt követően jogot, teológiát és bölcsészetet tanult Debrecenben, majd Budapesten. Az egyetem után Kisújszálláson tanít, majd tisztviselőként dolgozik a kultuszminisztériumban, később az Statisztikai Hivatalban.

1903 és 1906 között 5 alkalommal járt néprajzi gyűjtőúton, szülőföldjén. Rengeteg dalt, köszöntőt, népi játékot írt le, többek között a Kállai kettős szövegét is. Az itt tapasztaltak nagy hatással voltak írói munkásságára.

1905-ben házasságot kötött Holics Jankával. Rövid időn belül kisfiúk is született, aki meghalt.

1907-ben a Borovszky féle Szatmár vármegye monográfiájának Szatmár vármegye népe című fejezetén dolgozik.

1908-ban jelenik meg első kiadványa az Erdő-mező világa című állatmese-gyűjtemény, valamint a Nyugatban a Hét krajcár című novellája. Adyval szoros barátságot ápolt. Több írói társaságnak lett tagja, tisztségviselője.

1911-ben Rózsahegyi Kálmán meghívja leányfalui nyaralójába. Móricznak annyira megtetszik a környék, hogy ő is vásárolt ott egy telket. A telekre az első kis házat még az édesapja építette, amit Kós Károly és munkatársai tervei alapján később bővítettek. 1936 után ez lett az író otthona.

A világháború idején haditudósítóként járta a frontot. 1924-ben megismerkedik Simonyi Mária színésznővel. Úgy érzi végre rátalált a szerelem. Feleségével szokatlan módon közli a tényt: egy aktus közben. Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett, így Móricz rá egy évre feleségül vette szerelmét.

1936-ban megismerkedik Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később örökbefogadott. Ma már tudjuk, hogy nem apa-lánya kapcsolat volt közöttük, sőt Littkey Erzsébet fia, Imre kísértetiesen hasonlított az íróra.

1942. augusztus 29-én leányfalui otthonában telefonon értesítették, hogy Gyöngyi lányának gyereke született. Az örömhír hallatán stroke-ot kapott, kórházba került, de szeptember 5-én agyvérzést kapott és elhunyt.

Móricz Zsigmond többször járt a „történelmi Magyarország utolsó tündéri mezején”, Szatmárban, és Mátészalkán is megfordult. A már említett gyűjtőúton kívül 1929 nyarán születésének 50. évfordulójára szülőfaluja nagyszabású ünnepséget szervezett. A Szatmár és Bereg című folyóirat 1929. július 7-i száma a 3. oldalon számolt be az ünnepségről. 1940-ben már Mátészalkán is megfordult szatmári útja során, sőt a februári havazás miatt több napot is kénytelen volt itt tölteni. Az ekkor szerzett tapasztalatairól az általa szerkesztett Kelet Népe című folyóiratban számolt be.

Az újságot elküldte Sipos József egykori Túristvándiban szolgáló lelkésznek egy baráti levél kíséretében. A lelkész a cikkre és a levélre az alábbi írással reagált.

Felhasznált irodalom:
Kedves Mária! – Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriához
Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I-II. (szerk. Tasi József
Kelet Népe 1940. (6. évf.) 5. sz.
Szatmár és Bereg 1929. (9. évf.) 27. sz.
Összeállította: Szabóné Dankó Erzsébet

 

Ajánló

  spiritualishelyek

Keresés