Chronica HungarorumL2023-ban könyvészeti szempontból is jelentős esemény évfordulójára emlékezhetünk. 550 éve, 1473. június 5-én jelent meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, vagy ismertebb címén a Budai Krónika, Andreas Hess nyomdájából.

Ez azért jelentős, mert kevesebb, mint 20 évvel vagyunk a Gutenberg-féle könyvnyomtatás feltalálásától. A 42 soros Biblia 1450-1456 között készült, Európában Németországon kívül csak Itáliában és Franciaországban jelentek meg korábban nyomdák.
Hess András Itáliából érkezett Magyarországra Vitéz János esztergomi prímás és királyi kancellár, valamint Karai László alkancellár meghívására, 1472 elején, csomagjában egyetlen egy antikva betűkészlettel.

A nyomdát berendezték a szükséges eszközökkel, és még ebben az évben megkezdte a munkát. Először gondosan kiválasztotta, hogy mit is fog kinyomtatni. Feltehetően Vitéz János sugallatára esett a választása a Magyarok krónikájára, mely több kéziratos forrásból összekovácsolt munka.

Szüksége volt még papírra, aminek beszerzése Magyarországon nem okozott nehézséget, az általa használt papír vízjegye megtalálható korabeli oklevelekben, kódexekben is, tehát Magyarországon előállított papír volt. Papírbőségre utal az is, hogy a kész Chronica Hungarorumban a nyomdász széles margót hagyott a korabeli nyomdatermékekhez képest, kevesebb sort nyomtatott egy oldalra, mint amennyi elfért volna rajta, valamint a kiadvány elején és végén üres oldalak vannak.

Munkáját 1473. pünkösdjének előestéjén fejezte be, kolofonjában megjelölve a dátumot, és a nyomtatás helyét, valamint ajánló szavakat írt Karai Lászlóhoz. Ekkor Vitéz János már nem élt, de ha élt volna is a Mátyás ellenes összeesküvés miatt kegyvesztett lett, ezért is nem szól hozzá az ajánlás. Vitéz János személyében egy fő támogatót is elveszített Hess András.

budai kronika

Választ kapunk az ajánlásból arra is, hogy miért a Krónikára esett a választása:
„... sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes. Ugyanis mindenki a szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, és honának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni: hogy azok milyen életet éltek; és hogy utánozza, ha valami nevezetest és emlegetésre méltót talál benne; ha pedig megismeri, hogy azok némely dolgot nem szerencsésen intéztek, ezen okulva óvakodjék tőle.”  (Horváth János fordítása)

A munka 200-240 példányban készült el, melyet a pünkösdi vásáron szeretett volna értékesíteni. 10 példány maradt az utókorra, melyből kettő Magyarországon van, az Országos Széchényi Könyvtárban, és az Egyetemi Könyvtárban őriznek 1-1 kötetet.

Hogy milyen értéket képvisel egy ősnyomtatvány? 1990-ben egy müncheni árverésen a Budai Krónika egyik példánya rekord áron, 420 000 márkáért kelt el.

Felhasznált irodalom:
Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei
Bánfi Szilvia – V. Ecsedy Judit: A magyarországi nyomdászat képes krónikája 1473-1700
Tevan Andor: A könyv évezredes útja
Chronika Hungarorum 1473

Összeállította: Szabóné Dankó Erzsébet

Ajánló

  semmitteves

Keresés