Értéktár
Az 1920. június 4-én bekövetkezett nemzeti tragédia, a trianoni országcsonkolás után hamar kiderült, hogy az úgynevezett Csonka-Szatmárvármegye székhelye Mátészalka lesz.
Az országban egyedülálló, hogy nem szoborral, vagy egyéb köztéri képzőművészeti alkotással emlékeztek meg valamely nevezetes eseményről, hanem iskolát alapítottak.
Mátészalkán 1925-ben kezdődött az egyházközség megszervezése, amikor még csak 500-an vallották magukat bizánci szertartású katolikusnak. 1926-ban már 1000-en vallották magukat görög katolikusnak. Ennek következtében gyors elhatározás született: templomot és iskolát kell építeni.
A református temető a mai tudásunk szerint 1876-ban nyílt meg. Az első halott, akit ide temettek, az éppen a terület adományozója, az 1848-49-es szabadságharc hőse Dorgay Károly volt. Az utolsó temetésre utaló adat 1960-ból való.
A Kossuth téri református templomot ismereteink szerint az 1500-as évek legelején Csaholyi Ferenc csanádi püspök építtette, aki később a mohácsi ütközetben lelte halálát.
A Kossuth téri római katolikus templomot mintegy harminc évvel az alapozási munkák elkezdése után, 1893 elején kezdték építeni, s az év végére már a külső munkálatokat el is végezték.
A trianoni országvesztés után Mátészalka lett Csonka-Szatmárvármegye központja. Ideiglenes megyeháza épült ekkor, de elkezdődtek az előkészületei egy új, impozáns megyeháza felépítésének is. A háború idején használt katonai barakkok 1924-ben ürültek meg, s a település ezt a területet bocsátotta az építkezés helyszínéül.
