Mátészalkán 1925-ben kezdődött az egyházközség megszervezése, amikor még csak 500-an vallották magukat bizánci szertartású katolikusnak. 1926-ban már 1000-en vallották magukat görög katolikusnak. Ennek következtében gyors elhatározás született: templomot és iskolát kell építeni.

Miklósy püspöknek és a helybeli híveknek áldozatkészségéből erre a célra négy telket vásároltak,a képviselőtestület 1926. augusztus 7-én kelt határozata alapján. 1929-ben önálló egyházzá alakult.

A szükséges anyagokat és pénzt az egyház és a hivek tőbb évig gyűjtötték, majd Jánky Géza nyíregyházi mérnök, építési vállalkozó 1940 elején elkészítette a harmadik, s egyben a megvalósuló templomtervet. Műszaki leírása így szól:
„A templom stílusa újklasszikus. A tornyot oldalt helyeztem el, mert így az oromzat kiképezhető, nem kell külön lépcsőház, oldalfülkék elesnek, egy külön bejáratot nyerünk, tehát olcsóbb és kedvezőbb a megoldás. A templom és torony méreteit az építési költséghez szabtam, nagyobb templomra és toronyra nincs anyagi fedezet.

Az alapok, lábazati falak bodrogkeresztúri rhyolit tufa terméskőből p. cementtel javított habarcsba rakva készülnek. A toronyalapok ugyanilyen anyagból épülnének, de a nagyobb terhelés miatt a kövek egyenlő magasságúra lesznek megfaragva és szigorúan kötésbe rakva. A falak kisméretű téblából vannak tervezve. Falkötővas helyett a falak állékonyságát vasbeton koszorúk biztosítják, melyek segítségével egyrészt a szentély és sekrestye, másrészt a torony merevítik ki az épületet.”

„A Chorusra vezető lépcső fából lett előirányozva, de oly beosztással, hogy kőlépcsővel pótolható legyen. A chorus mennyezete alulbordás vasbeton mennyezet, mely 3 oldalon, a falakon egy oldalon 2 vasbeton pilléren áthaladó vasbeton gerendán fekszik fel. A hajó fölött vasgerendák közötti kazettás famennyezet készül, nádazva és vakolva. A szentély fölött félkupolában végződő cementrabitz donga. A mennyezet hőszigetelése homok és azon pelyvás agyagtapasztás által történik.

A toronyba egyszerű falépcső vezet fel. A harangház vasbeton koszorúval egybeépített vasbeton mennyezettel lesz ellátva. A templomtető szerkezete faragott fenyőfából készül, a fedélhéjazat rozsdavörös színű műpalafestéssel lenne ellátva. A toronytetőszék deszkaíves szarufákkal, a lefedés pedig galvanizált horganyzott vasbádoggal készül.

A templom befogadó képessége cca. 700 ember, 144 ülőhellyel.”
Mérete 23 x 11 m, a tetőzet 12, a torony pedig 23 m magas.

Az építkezés megkezdését az 1940. augusztus 11.-i gyűlésen mondta ki a testület. Megkezdődött az anyagok beszerzése. A terméskő Bodrogkeresztúrról, a tégla Beregszászról, az épületfa és deszka pedig Szolyváról érkezett. Óriási összefogás volt az állomásról befuvarozás. Családok, sőt más vallásúak is vállaltak vagonokat kirakásra és szállításra.

A kőműves munkák elvégzésére a szerződést, 1940. szeptember 5-én Vasas István mátészalkai építő mesterrel kötötték meg.

A falazás anyaghiány miatt félbeszakadt. Lassan haladt a gyűjtés, háború lévén nehezen lehetett a zárlatok miatt anyaghoz és szállításhoz jutni. A munkát folytatni ezek miatt csak 1942-ben tudják. 1944. március 9.-én állapodtak meg Borbély György mátészalkai építési vállalkozó és műkőkészítő mesterrel, hogy befejezi a falazást a tető alátételig és elkészíti a templom körfalain a vasbeton koszorút.

Ugyancsak mátészalkai mester fejezte be az ács feladatokat, Molnár János. Lassan elkészült a belső vakolás és a két padsor.

1948. augusztus 29. vasárnap: több évtizedes vágyakozás, kitartás, adakozás és munka után érkezhetett el a nagy nap, a templom felszentelésének ünnepe. Dr. Dudás Miklós megyéspüspök Nyírmeggyes felől autóval érkezett. A település szélén fogadták a hívek, a kerületi esperes köszöntötte a főpásztort. A püspöki ruha felvétele után elindult a menet a templom felé, lovasbandériummal az élén. A templom előtt Szelényi Gábor templomépítő lelkész fogadta a püspököt, aki válasza után felszentelte a templomot. Ezután ünnepélyesen vitte át az Oltáriszentséget az iskolakápolnából az új templomba.

Az áldozók nyilvántartási könyvében így találjuk meg a beszámolót. „A szentelést Dudás Miklós Megyéspüspök úr végezte, a tábori szentmisén koncelebrálnak: Turzán József főesperes úr, Karosi Ferenc kerületi esperes úr, Korpos Bertalan esperes úr, Timaffy Endre lelkész diákonus és Dr. Bihari Bertalan lelkész diákonus. Az áldozók száma 158 férfi és 318 nő.”

Új antimenzionra nem volt szükség, Szelényi Gábor kinevezésével együtt már megkapta Mátészalka oltárára 1938-ban. Később új oltárt öntöttek a templomban.

1967–69 között Szilágyi János festette ki. A szentély képe alatt futó felirat az 1965. november 19-én a római Szent Péter-bazilikában bemutatott első magyar nyelvű görögkatolikus főpapi Szent Liturgiának állít emléket. 1989-ben készült el az ikonosztázion, melynek állványát Gergely József készítette, képeit Pikó László festette. Az oltár, előkészítő asztal és a püspöki trón is ekkor készült, szintén Gergely József munkája.

Mátészalka vallási, történelmi, művészeti és kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Kisfaludy utcai görög katolikus templom. A történelmi egyházak templomaival együtt méltó a települési értéktárba történő felvételre.