1938. február 23-án született Mátészalkán. Édesapja id. Kerekes Imre is mérnök volt, valamint aktív tagja volt a Mátészalkán működő Kölcsey Irodalmi és Közművelődési Egyesületnek. Ő volt az 1938-39-ben megjelenő Hármashatár című irodalmi és közművelődési folyóirat felelős szerkesztője is. Édesanyja Veress Jolán tisztviselő volt.
Ifj. Kerekes Imre általános iskolai tanulmányait Matolcson, Mátészalkán és Budapesten végezte. 1956-ban érettségizett a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban. Tanulmányait a Műegyetemen folytatta, itt „A Jövő Mérnöke” című lapban 1958 és 1962 között számos írása jelent meg. 1961-ben vette át mérnöki oklevelét. 1969–ben építési gazdasági mérnöki, majd 1974–ben útépítési és közúti forgalom tech. szakmérnöki végzettséget szerzett. Doktori értekezésének címe: „A gazdaságirányítás működésének tapasztalatai az állami építőiparban.” Egyetemi doktorrá 1985. május 17-én avatták.
A 60-as évektől a magyar építőipari szakmai közélet meghatározó alakja lett. 1961-től a KPM Vasútépítő Vállalatnál művezető, Szegeden az ATIVIZIG-nél építési csoportvezető, majd a DÉLÉP-nél mélyépítő főüzemvezető volt. 1970-től az Aszfalt Útépítő Vállalatnál építésvezető. 1973-től Nyíregyházán a KEMÉV-nél előbb műszaki igazgató- helyettes, majd 1976-tól igazgató lett. 1986-tól Debrecenben a KEVIÉP műszaki igazgató helyettese lett. Majd két évig a SZÁÉV műszaki fejlesztési irodavezetője volt. 1990-től Nyíregyházi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. 10 éven keresztül oktatott Debrecenben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán docensként. A rendszerváltást követően a Mérnök Mester Menedzser Kft ügyvezetője, majd 1994-től négy éven keresztül a Betonútépítő Rt. területi főépítésvezetője. 1991-ben alapította a „K” Építőipari Tanácsadó társaságot.
Nyugállományba vonulását követően munkavállalóként már nem dolgozott csak az általa alapított „K” Építőipari Tanácsadó társaság ügyvezetőjeként. Mindezek mellett eseti bírósági felkérésekre igazságügyi műszaki szakértői munkákat teljesített. Kiemelt fontosságúnak tartotta a 2001 évi beregi árvíz következményeinek felszámolását, a kistérség rehabilitációjának megszervezését, valamint a lakóépületek újjáépítését, helyreállítását. Megszervezte az árvízi katasztrófa után mintegy 3200 lakó-, illetve középület újjáépítésének és helyreállításának műszaki ellenőrzését.
Szakmai munkája mellett a közösség érdekében is vállalt feladatokat. 1976-tól kezdődően kilenc éven keresztül volt a Nyíregyházi Városi Tanács VB tagja. 1976 és 1986 között az ÉTE Szabolcs megyei elnöke volt. 1985-től az Épületszigetelők és Tetőfedők Szakmai Szövetség alapító-, később örökös tagja lett. Már a rendszerváltás előtt kortársaival elkezdték szervezni a mérnök társadalmat tömörítő szervezetet a Mérnöki Kamarát. Ennek eredményeként 1989 -ben a Mérnök Egylet, később 1996-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara alapító elnöke volt két cikluson keresztül.
Eredményes munkásságának elismeréséül számos kitüntetésben részesült:
Árvízvédelmi emlékérem (1965)
Kiváló újító arany fokozat (1969)
Kiváló munkáért (miniszteri 1978, 1985)
Munkaérdemrend ezüst fokozata (1979)
Közbiztonsági érem (1980)
Honvédelmi érdemérem (1982)
ÉTE érdemérem
KEMÉV nívódíj (1985)
Betonút Rt. nívódíj (1997)
„KE-VÍZ” 21 Szakembere 1999” cím gyémánt fokozat (1999)
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés emlékérem (2001).
Magyar Mérnöki Kamara Zielinski Szilárd életműdíj (2003)
„Aranydiplomáját” 2011-ben vette át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
A Megyei Építéstudományi Egyesület 2012. évben Kabay János Díjban részesítette.
2002-ben Nyírcsaholyba költöztek, itt élt haláláig 2019. július 30-ig.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara elnöksége 2022. november 21-én megalapította a „Dr. Kerekes Imre díjat”, melyet Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készített. A díjat először 2023. május 25-én adták át. Az első díjazott Képes Gábor okleveles építőmérnök.
(Forrás: Képes Gábor-Szabó Menyhért: A magyar építőipar szolgálatában)
