radnotiRadnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. 1909.május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban, zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona és ikertestvére életébe került.

Egy nővére volt Klára. Édesapja, Glatter Jakab kereskedelmi utazó volt, aki 1921-ben agyvérzésben meghalt. Ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, hanem az anyja testvére volt.

A Szemere utcai elemiben és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú felső kereskedelmi iskolában végezte tanulmányait. 1927 júniusában érettségizett. 1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec főiskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. 1929-30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában. Ősszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe.

Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak, 8 napi fogházbüntetésre ítélték, de annak végrehajtását felfüggesztették. Júniusban a Valóság című folyóirat munkatársa lett.

1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták, majd a Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett. 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. 1938-ban újabb kötete jelent meg Meredek út címmel. 1940-ben adta ki Ikrek hava című prózai írását gyermekkoráról. Ezzel egy időben a Válogatott verseket, 1942-ben Naptár című rövid ciklusát jelentette meg.

Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához, ami 1940-ben meg is jelenik. Zsidó származása miatt 1940. szeptember 5. és december 18. között munkaszolgálatos volt Szamosveresmarton.

1941-ben sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Makói évek címmel. 1942-ben megjelent Naptár című verses füzete. Majd újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgyűjtés kezdődött a kiszabadítása érdekében. 1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. 1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett. A német Todt-szolgálatnak a szerbiai Bor közelében felállított táborába, Lager Heidenauba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Erőltetett menetben nyugat felé hajtották a beteg, kimerült, elkínzott munkaszolgálatosokat. Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei („bori notesz”) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban.
Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is.

Ajánló

  semmitteves

Keresés