OttlikLOttlik család régi nemes család. Tagjaik közül tábornokok és magas rangú állami tisztviselők kerültek ki. Apja belügyminisztériumi titkár és császári kamarás, akit másfél éves korában elveszített.

Ottlikot a hagyományoknak megfelelően katonatisztnek szánták, ezért katonai iskolába íratták, ahol egy életre elment a kedve a kaszárnyai fegyelemtől. Később felülmúlhatatlan krónikása lett a katonai nevelés embertelenségének.

Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, ahol Fejér Lipót tanítványaként szerzett oklevelet.

Első írásai 19 éves korában, 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. Írásmódjára kezdetben Kosztolányi és Márai, valamint André Gide voltak nagy hatással.

Egyetemi évei alatt az Új Nemzedék munkatársa, 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatának szerkesztője. Egyébként kiemelkedő tudású bridzsversenyző volt, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzsjáték megújítása is a nevéhez kötődik. 1967-ben cikke jelent meg a legtekintélyesebb amerikai szaklapban, ezért a Nemzetközi Bridzsakadémia az év legjobb bridzsírása díjjal jutalmazta. 1979-ben Adventures in Card Play címmel angol nyelvű szakkönyvet írt, Hugh Kesley ismert bridzsszakértővel közösen. Magyarul Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein címmel adták ki 1997-ben.

1939. november 4-én köt házasságot Debreczeni Gyöngyivel.

ottlik feleseg

Debreczeni Gyöngyi és Ottlik Géza, 1939 körül. (Fotó: PIM)

A háború alatt légoltalmi szolgálatot teljesített, közben üldözötteket bújtatott. Többek között Vas István költő és menyasszonya is az ő lakásán vészelte át a nyilas uralom időszakát. Embermentő tevékenységéért 1989-ben A Világ Igaza kitüntetést kapott.

A háború befejezésekor a magyar szellemi élet megújítását tervezte, a Nyugat hagyományait folytatva. 1945-46-ban a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban, hangjátékokat fordított, és hangjátékot is írt (A Valencia-rejtély). 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára.

1948-ban elkészül az Iskola a határon első verziója, már nyomdába kerülhetne, de Ottlik visszakéri a kéziratot, hogy tovább dolgozzon rajta. Végül 1959. májusában tekinti késznek a művet, mely novemberben jelent meg.

A Móra Kiadó számára osztrák népmeséket dolgozott át a feleségével, melyek Garabó Gereben címmel jelentek meg mesekönyvként.

1981-ben József Attila-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1988-ban Szép Ernő-díjat, 1990-ben Örkény-díjat kapott.

1986-ban készült film a Hajnali háztetők című regényéből, Dömölky János rendezésében, Cserhalmi György és Andorai Péter főszereplésével.

1990. október 9-én, Budapesten halt meg.

Ajánló

  semmitteves

Keresés